Lónya Község

Üdvözöljük Honlapunkon

 

mfp.png

 

 

 

 

ebosszeiro_adatlap_-_2023.jpg

 

eboszeiras_felhivas_1.jpg

ebosszeiras_felhivas_2.jpg

 

 

 

 

 


 

 

 


 

 


 

 

 


 

 

 

kepkivagas.pnghirmondofacebook.jpg

 hirmondo1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tisztelt Lakosság! Kedves Érdeklődők!

 

 

 

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Lónyay Család Sírkápolna átadó ünnepsége 2018. július 6-án megrendezésre került.

 

Az ünnepséget megtisztelte Varga Mihály pénzügyminiszter, illetve Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő.

 

 

 

 

 

 

Király Edit

 

 

 

polgármester

 

 

 

 

 

 

 

36693006_1773952719388082_1278786938555334656_o.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 img_5389.jpgimg_5372.jpgimg_5416.jpgimg_5440.jpgimg_5371.jpg36721666_1773955229387831_4679151622410993664_o.jpg36707503_1773952792721408_6431490217525379072_o.jpg36695444_1773953312721356_7588676298239639552_o.jpg36678576_1773959766054044_5268997850745798656_o.jpg36707502_1773959256054095_741870817729576960_o.jpg36826248_1773955606054460_785019068502507520_o.jpg36712429_1773958942720793_6743196734593171456_o.jpg

 36686797_1773958239387530_3550451336761835520_o.jpg36712200_1773959832720704_899084672510722048_o.jpg

 

 

 

 

 

Tisztelt Látogatók!

 

 

 

Szeretettel Köszöntjuk Önöket

 

 

 

Lónya község honlapján!

 

 

 

Földrajzi fekvése, megközelítése:

 

 

 

 

Lónya a Tiszahát beregi részének legészakibb települése. A megyeszékhely, Nyíregyházától északkeleti irányban mintegy 85 km-re található. Északon és Keleten Ukrajna, Nyugaton, pedig a Tisza határolja.

 

 

Megközelítése két irányból történhet: Felső- Szabolcsból a 4-es számú főútról, Tuzsérnál leágazó alsórendű úton, a Tiszán átkelve lehetséges. A tiszai átkelést vízállástól függően komp segíti.

 

 

A beregi térségből a 4113-as számú Mándok- Tarpa összekötő úton érhető el a település.

 

A községnek vasútállomása nincs, így a tömegközlekedési eszközök közül csak autóbasszal lehet Lónyára eljutni Vásárosnamény irányából.

 

Az I. világháború előtt a térség rendelkezett vasútvonallal, ugyanis itt vezetett a Miskolc-Máramaros vasútvonal. Trianon után azonban a határ vonalát úgy húzták meg, hogy a vasúti pálya a magyar területeken kívülre esett. Így a falu vasútállomása külföldre került, a termúföld és a rokonság egy részével együtt.

 

 

Ekkortól számít az egykori Bereg megye Magyarországon maradt része, a Tiszahát, és ezen belül is Lónya- ahogy az itteniek mondják- "Istán háta mögötti" helynek.

 

 

 

Éghajlati jellemzők:

 

Éghajlata a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös határán van. Az évi napsütéses órák száma 1950, a középhőmérséklet 9,4 - 9,5 c°, a csapadék mennyisége 630-660 mm közötti. Uralkodó szélirány az északi, mely a Kárpátok ungvári szélkapuján tör be.

 

Vízrajza:

 

 

 A lónyai határ domináns eleme a víz, mivel nyugaton, több kilóméteren keresztül a Tisza szegélyezi Benktől a kárpátaljai Szalókáig. A folyó mellett nagy kiterjedésű árterület található, melyben hatalams értéri erdők burjánzanak (Fogás, Lászka, Lekenye mezeje). A tisza mellett a Holt-Tisza is szolgáltat vizet. A kertek alatt húzódó területek elnevezései is jelzik a víz jelenlétét: pl. Sásastó, Tóhát. A községet Keleten a Csaronda patak határolja, amely egyben a Magyar Köztársaság és Ukrajn

Helytörténet:

 

 

 

 

 

 

 

Egy csiszolt kőbalta - mely földmunkák során került elő - jelzi, hogy már az őskorban is laktak emberek.

 

 

 

 

 

 

 

A település neve szláv eredetű, az ősszláv lovü (halász-vadász), illetve a lovity (halászik, vadászik) szavak családjába tartozik.

 

 

 

 

 

 

 

A Lónya szó őseinknél keresztnév lehetett, mert egy 1245 évi adománylevélben azt olvashatjuk, hogy IV. Béla király Lónyának és fiának, Györgynek valamint az ő fiának, Lászlónak birtokot adományozott.

 

 

 

 

 

 

 

A község neve 1270-ben tűnik fel az okmányokban, mint Bánk  bán birtoka, melyet vejének Simonnak ajándékozott.

 

 

 

 

 

 

 

Bánk bán nem csak uralta a falut, hanem alkalmanként itt is lakott. A falu idősebb lakóinak körében még ma is él egy történek arról, hogy Lónya közelében a Tiszában hogyan lelte szomorú halálát Bánk bán felesége Melinda. Az alábbi részlet a Kelet - Magyarország 1979 évi november 18.-ai Vasárnapi mellékletében olvasható:

 

 

 

 

 

 

 

- "Húzza az evezőt Tiborc. Márton a csónak elején a jégtáblákat taszigálja - Mindjárt átérünk nemzetes asszony- mondja egyikük. Melinda visszanéz a túlparta, még ott áll fújva a két ló a szán előtt. Azután valami roppant, a ladik borul. A jég rátolul a gyenge alkotmányra. A nemzetes asszony a vízbe esik. Somát, a kisfiát elkapja Tiborc. Márton a csáklyával nyúl az asszony felé. Megbillen, vergődve igyekszik a jégtáblák között. Aztán egy forgó lehúzza, be a jégtakaró alá. Eltűnik ott, ahol az asszony. Tibor jéggé fagyva vergődik partra. Soma alélt. Melinda nem érte el a bán bán birtokát. A gyermek sem érkezik meg az udvarházban. A lónyai parton beteljesül a tragédia. A hű Tiborc csak így tud elszámolni urának: "(Rám parancsolt, hogy vigyem haza!)".

 

 

 

 

 

 

 

Mivel Simon utódok nélkül halt meg, a birtok visszaállt a koronára. 1285-ben királyi adományképen a Szatmár megyei Berencze helységből származó birtokos család Lónyára költözött, és a faluról vették fel a Lónyay nevet. Innentől kezdve idegen birtokosok szinte csak kizárólag házasság révén vagy esetleg az uralkodók iránti hűtlenségből származó birtokvesztések során kerülhettek ide.

 

 

 

 

 

 

 

1567-ben tatárhad vonult át a tájon, nagy pusztítást hagyva maguk után. A lakosoknak a templom nyújtott menedéket.

 

 

 

Ekkor a község birtokosai: Lónyay Péter, György, István és Tibai Kristóf voltak.

 

 

 

 

 

 

 

1593-ban Rudolf császár jogot adott a Lónyay Istvánnak Györgynek, Jánosnak, Ferencnek és Gergelynek Nagylónya és (Tisza) MOgyorós között hidasos rév fenntartására.

 

 

 

 

 

 

 

1657-ben II. Rákóczi György hadjárata után a lengyelek betörtek Beregbe is.

 

 

 

 

 

 

 

Anna azonban nem tétlenkedik, eladja az összes ékszerét, drágaságát s 1659-ben kiváltja a fogságból Kemény Jánost. Azután fejedelemasszony lett férje tragikus bukásáig.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A lengyelek több Tiszamenti helységében is pusztítottak. A nagylónyaiak és mátyusiak a cseheknek nevezett lengyelek elől régi harangjukat a Tiszába süllyesztették, hogy el ne vigyék ágyúnak. A jelül leszúrt karót a megáradt víz elsodorta mondja a néphagyomány, úgy nem találtak rá többen a harangra. Újat kellett önteni. Nagylónya 1666-ban öntetett Eperjesen Ulrich Mátyással egy latin feliratú kisharangot.

 

 

 

 

 

 

 

Az 1800as évek elejétől már az egész határt a Lónyay család birtokolta, de csak Lónyay János és felesége lakott Nagylónyán, aki egy alkalommal József főherceget is vendégül látta kastélyában.

 

 

 

 

 

 

 

Az 1848-49-es szabadságharcban Ecsedi Károly református lelkész, mint tábori pap és sok földműves, mint közkatona vett részt.

 

 

 

 

 

 

 

Nagylónyának 1837-ben Lónyay János és felesége Lónyay Florentina alapítványt tettek. Az alapítvány még 1880-ban is működött.

 

 

 

 

 

 

 

Kislónyán Lónyay László adományozott 1789-ben az iskola számára telket. 1825-től volt önálló iskolatanítója. 1938-ban közös igazgatás alatt négy tanerős Állami Elemi Iskola működött. Helyben ekkor már volt posta és csendőrség. Lónyai Hitelszövetkezet néven Hitelintézet és Hangya Szövetkezet működött.

 

 

 

 

 

 

 

A község rendelkezett körorvossal, valamint Kozma József bérlő működtette özv. Lónyay István és örököseinek hengermalmát.

 

 

 

 

 

 

 

Bereg hajdani rengetegjei közül mindig megkülönböztetett figyelemmel fordultak a Lónyai erdő felé.

 

 

 

 

 

 

 

Nagyon fontos jövedelemforrást jelentett maga a fa, de még inkább a makktermés, amelyre messze földről hajtották fel sertésnyájaikat a környező birtokosok. Ezen kívül a Lónyai - erdő gazdag vadállamonyáról volt hírás. Visszatérő eseménynek számítottak a királyi vadászatok, melyre összeseglettek az ország legjobb vadászai, akik heteket töltöttek a lónyai kastélyokban.

 

 

 

 

 

 

 

Kis- és Nagylónya két egymáshoz közel fekvő település volt. A múlt század végén Kislónya lakossága megszaporodott mivel a szomszédos Sziget falut elvitte a Tisza és lakóinak egy része a Tisza túlpartjára Mogyorósra, másik része Kislónyára költözött be.

 

 

 

 

 

 

 

A két községet Kis és Nagylónyát 193-ben egyesítették Lónya néven.

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 32
Heti: 41
Havi: 749
Össz.: 179 619

Látogatottság növelés
Oldal: Főoldal
Lónya Község - © 2008 - 2024 - lonya.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »